Az előző lakó rengeteg sittet hagyott itt nekünk. Meg egy omladozó vályog melléképületet. Szaga is van, rusnya is, életveszélyes is. Ja és még az is tele volt szeméttel. Meg mellette még 3 kupac. A hétvége ezek összeszedésének fényében telt. Terasz alól is ki lett pucolva a sok szemét és végre az került be, aminek ott van a helye. Járólapok, amik megmaradtak, tetőcserepek, amik szintén megmaradtak, végre be tudtuk pakolni a sok felaprított fát és lőn, befért a fűnyíró, a fűkasza és a talicska is. Ez utóbbi , amióta meg van, a ház falát támasztotta. Végre lett helye 🙂
Azért kellett gyorsan neki látni ezeknek a feladatoknak, mert holnap jön egy munkagép, lebontja az omladozó kutricát és konténerbe teszi a többi sittel és szeméttel együtt. Én sajnos nem tudok itt lenni, de Zoli ígéretet tett, hogy dokumentálja nekem az eseményeket 🙂 Ennek köszönhetően a következő bejegyzés rá vár majd 🙂
Ha végre kész a kert kitakarítása, jöhet egy munkagép, ami felszántja nekünk a kertet. Utána jöhet a trágya, facsemeték és indulhat a kertrendezés a mi elképzeléseink szerint 🙂 Jó kitakarítani a kertet, de az “építés” részét azért jobban várom 🙂
Szomszéd Palibácsi újfent felajánlotta a segítségét, hogy keres nekünk embert, aki majd tud jönni szántani és utána nagyon szívesen kölcsön adja a rotakapáját is. Sőt, jövőre ha neki állunk a kerítés építésének, a betonkeverőjét is 🙂 Még nem tudom, mivel érdemeltük ki ezeket a szomszédokat. Pesten a panelban csak a baj volt a szomszédsággal.
Néhány kép a hétvégi munkáról és az eredményéről. Valamint arról, mi az amitől végre, hamarosan búcsút veszünk. 🙂