Megvettük a házat. Végre. Hétfőn alá írtuk a szerződést, letettük a foglalót meg az előleget, ismét beszélgettünk egy jót a családdal, nagyon kellemes este volt. Nincs több para, nincs több mi lesz ha, már csak költözés van 🙂 Nincs több idegbajos ingatlanos (ezé a házé nagyon kedves volt egyébként), nincs több baromi határozatlan és problémás eladó, csak irtó kedves família, akiktől öröm volt házat venni és akiknek minden szeretete benne van ebben a kuckóban. Megnyugodtunk na 🙂

És hogy mi van most? Pakolás. 1000-el. Amit nem akarunk vinni bútort, tegnap Zolcs meghirdette, felét már el is vitték, hamarosan a többi is gazdára lel. Amit nem nagyon használunk a mindennapokban, már dobozokban, zsákokban csücsülnek egy kupacban. Még 1,5 hónap a költözés, de ahogy pereg az idő, nem szabad lacafacázni 🙂

Hogy mi vár ránk? Még magunk sem tudjuk. A ház meg a nagy kert biztosan. Zoli már tanul elméletben gipszkartonozni. Én meg lélekben kevéssé idegbajosnak lenni 😀