Édesapáék sűrűn látott vendégek, szeretnek is nálunk lenni. Ez nagyon örömteli. Ami kevésbé, hogy mindig ellátjuk őket munkával. Remélem, egyszer eljön annak is az ideje, hogy egyszerűen csak pihenni jönnek ki hozzánk 🙂

De azért van ám móka és kacagás is a nap alatt 🙂 Legutóbbi látogatásuk több szempontból is örömteli volt. Előző nap lett meg a jogosítványom. Hannu kitalálta, hogy ő másnap velem akar kijönni. Csajos autó, csajos út és Ő 200%-ig bízik bennem, első önálló utamon szeretne velem lenni. Iszonyú cuki és köszönöm neki. De nagyon be voltam tojva. De haza értünk. Kis kabalámmá nyilvánítottam 🙂 Sok választásom nem volt, mert Zolcs autójában ott csücsült az ebédlő bútor és egy-két meglepetés 🙂 Így muszáj volt önállóan haza vezetnem a kisautómat. Bence meg beült “haverja” mellé, úgyhogy a nagy autót a bútorokkal meg ők hozták haza 🙂 Azóta a nap óta minden nap vezetek. Nagyon szeretem.

Apuék este érkeztek. A fiúk a bútorokat összelegózták, mi meg elkezdtük az esti szalonnasütést előkészíteni. Amikor is Zsuzsi kitalálta, hogy szombat reggelre lángost süt. Kora reggel már kelt, nem sokkal később a tészta is. A lángost nem akárhol akarta ám megsütni. A tűzrakót vette célba 🙂 Viszont amíg a tészta kelt, addig sem tétlenkedett a tűzrakó. Ott rotyogott rajta egy szép adag csemege kukorica 🙂 Lángos után is életben tartottuk a tüzet, mert vacsorára meg csülökpörköltet terveztünk. Ezt még megkoronáztuk egy szép nagy dinnyével és mindenki elégedetten, vagy kissé túlontúl is jóllakottan tért nyugovóra késő este.

Igazán jól sikerült nap volt 🙂