Egyszer volt, hol nem volt…

Egy ideje már beszélünk róla. Aztán nagy csönd következett a témát illetően. Majd egyik pillanatról a másikra lett kimondva. Március 1-én végleg eldőlt. Irány vidék. Mennünk kell, mert mennünk kell. Mert kell a nyugalom, a csend, a természet közelsége, a vidék adta szabadság és egy nagy-nagy adag izgalom 🙂 Meg persze a kert, egy kiskutya és ki tudja még mi minden, amire eddig lehetőségünk sem volt.
Egy hét múlva a lakás már fönt volt a világhálón eladásra. Valamint mi is elkezdtük keresni álmaink otthonát. Őszintén szólva nem tudom melyik a nehezebb. Eladni egy lakást, vagy megtalálni A házat, nagy A-val. Bejártuk Tolnát, Baranyát. Na jó, annyira messze nem mentünk 🙂 Egy napot arra szántunk, hogy végigjárjunk jónéhány települést, hol akarunk egyáltalán házat nézni és hol nem. Megvolt fotók alapján az első szerelem is. 80 m2-es, belső fa burkolatú, galériázott házikó, 1000 m2-en karám 2 állásos boksszal. Jobbat nem is kívánhattunk volna magunknak. Megkerestük. Kis erdős ösvény vezetett a házig. És ott jött a pofára esés. A ház annyira nem fain. A bokszok cukik, de a karám keskeny és fölötte mennek a nagyfesz vezetékek. Ennyi elég is volt, hogy ne akarjuk a házikót. De kellett ahhoz, hogy kicsit visszahúzzon a földre minket és elkezdjünk ésszerűen gondolkodni és keresgélni.
Volt részünk mindenben. Láttunk jó és kevésbé jó házikókat. Jó és kevésbé jó helyen. Láttunk tökéletes házat, mely már annyira tökéletes volt, hogy nem volt meg az otthon érzése és olyat is, melynek a maga 160 m2-vel igen csak jól állt volna a vasgolyó. Majdnem eladtak nekünk egy zöldséges üzletet és találkoztunk gigantikus méretű penészfoltokkal sok-sok millióért. Nem pont így képzelem a bio-kertészetet. 5 nap alatt 16 házat néztünk meg. Igy került be 4 ház a pakliba. Mérlegeltünk, számoltunk, dilemmáztunk. Így született meg a No.1 és No.2.
A dobogós 2. helyezettet Őrbottyán egy kicsit kijjebb eső részén találtuk meg. Igazán csendes kis utca, szép, igényes házakkal. Maga a ház felújított, szigetelt, tetőteres. 2 állásos garázs, nagy pince, gyümölcsfák, szőlő, ásott kút. A konyha fantasztikus, nappaliban cserépkályha. A buktatója a parapet konvektoros fűtés, ami helyből csere. Azzal nem fűtünk föl 130 m2-t, mert a gatyánk rámegy. Valamint lenne mit felújítani, kicserélni stb. Szóval kéne rá költeni. De ha szűkösen is, beleférne a keretbe. Ami még aggasztó: hatalmas ház. Azt cirkóval is művészet gazdaságosan kifűteni. …valamint takarítani 🙂 A jó oldala az volna, hogy ugyan befektetéssel és rengeteg munkával, de olyan lenne, amilyet mi megálmodtunk.
A top 1 szintén Őrbottyán (nagyon megtetszett nekünk Őrbotyi). Ez kicsit beljebb van, sűrűben lakott terület, de nem zavaróan sűrűn. Semmiképp nem akartunk olyan helyen házat venni, ahol a szomszédok egymás szájában vannak. Panelból szabadulva ez fontos és előfeltétel. Itt még nagy telkek vannak, megvan a magánszféra. A ház nagyon cuki a maga 90 m2-ével. Már maga a fagerendás terasz nagyon bűbájos. Beléptünk a házba és egyből megcsapott az otthon érzése. Egy romjaiból újjáépített házról van szó. A tulajoknak szíve-lelke benne van. Ez látszott rajta. A konyha nekem maga az álom. Igazi vintage stílusú konyha, tésztaszűrő lámpával. Nekem ott már végem volt 🙂 De vissza a földre. Alsó szint ok, nagy nappali, használható méretű konyha, külön étkező, zuhanykabinos fürdő. Tetőtérbe biztonságos, kultúrált pihenős lépcső vezet. Fönt 3 háló. Wc, fürdő sajnos nincs, de megoldható. Ház alatt pici pince, sok mindenre nem használható, de arra pont jó, hogy a kertben megtermesztett zöldségeket ott tárolja az ember. Kert egyébként 1400 m2. Sok gyümölcsfa nincs, de pótolható. Ami itt még hiányzik, egy hátsó bejárat, hogy a házból egyből kijuthassunk a kertbe. De ez is megoldható.
Ma ismét meglátogattuk a házikót és kinyilvánítottuk a tulajok felé, hogy komolyan szeretnénk a házat megvenni. Egyelőre több akadályba is ütközünk. Első körben, hogy még megvan a lakás. Amíg ez nincs foglalózva, nem merünk mi sem foglalózni. Nagyon rosszul egyébként nem áll a szénánk, volt már jó pár érdeklődőnk, de milliókról van szó, nagyon át kell gondolni. A másik oldalról, szimpatikusak vagyunk nekik, szívesen eladnák nekünk a házat, de minket ingatlanos vitt, így a jutalékot buknák. Várnak még egy saját hirdetésre jelentkező érdeklődőt. Valamint ők 2 fele költöznének, nem lenne elég nekik a 10%-os foglaló. Többet meg nem tudom, hogy szedhetnénk most össze. Persze minden megoldható, ha kell, de hát vegye már meg valaki a lakásomat 🙂
Szóval nem egyszerű, de bizakodóak vagyunk. Szerintem ennyire még semmit nem akartunk. Sokkal bonyolultabb procedúra lakást eladni és házat venni, mint gondoltam. És még sehol nem tartunk. De a lelkesedés és a tettvágy meg van, egyikben sincs hiány.
A jó oldala is megvan, ha az ember árulja a pecóját. Állandóan puccba van vágva 🙂 Egyelőre itt tartunk. Közben gondolatban már berendeztük a házat, kandallót építettünk a nappaliba, kemencét és nyári konyhát a kertbe és kismillió dolgot megterveztünk már. Adja az ég, hogy meg is valósíthassuk 🙂